elijah-o-donnell-603766-unsplash.jpg
en | fr | hu
string(2) "65"
Publication |

ZÖLDEK/EURÓPAI SZABAD SZÖVETSÉG JAVASLATAI A SAJTÓSZABADSÁGRÓL AZ EU-BAN

A sajtó szabadsága, sokszínűsége és függetlensége Európa-szerte veszélyben van számos ügy miatt. Ennek legszélsőségesebb példája az EU-n belül a máltai Daphne Caruana Galizia és szlovák Jan Kuciak oknyomozó újságírók megdöbbentő és brutális meggyilkolása volt, mindössze néhány hónap leforgása alatt.

 

Az EU tagállamaiban az újságírókkal szembeni fenyegetések és az erőszak egyre gyakrabban fordul elő, és aggályok merültek fel az újságírók rendőri védelmének megfelelőségével és az újságírók elleni támadások rendőri nyomozásának alaposságával kapcsolatban, beleértve Viktoria Marinova meggyilkolását Bulgáriában. Ráadásul néhány esetben a rendőrség éppen hírügynökségeknél és újságírók otthonaiban tartott razziát, homályos okokból.

 

Komoly aggályok merülnek fel a média függetlenségével kapcsolatban is. Románia és Lettország csupán két példa arra, amikor egy országban erős politikai nyomás alatt áll a sajtó. Horvátországban a közszolgálati műsorszolgáltatók munkájában erős a politikai beavatkozás, míg Görögországban vagy Spanyolországban ugyanez igaz a médiaszabályozásra. Magyarországon az állam a reklámköltésen keresztül és állami, illetve kormányközeli tulajdonban lévő médiumok révén gyakorol nyomást, amelyek Horvátországban és Szlovéniában is terjeszkednek.

 

A médiára irányuló politikai támadások egyre gyakrabban fordulnak elő Romániában vagy Olaszországban, az oligarchák uralják a médiát Magyarországon vagy Csehországban és még politikailag ellenőrzött hírügynökségeket is hajlandóak létrehozni, mint például a V4NA, hogy biztosítsák a kormány számára kedvező híreket.

 

Az újságírók azonban számos más akadályba is ütköznek munkájuk során. A szabályozási keretek között, a túlságosan széles körű terrorizmusellenes törvények, a messzemenő tömeges megfigyelési törvények vagy a politikusok által indítványozott rágalmazási eljárások az újságírói források védelmét gátolják például Máltán vagy Szlovákiában. A bírósági eljárások visszaélésszerű alkalmazása kulcsfontosságú eszköze az oknyomozó újságírók elhallgattatásának például Franciaországban, Lengyelországban vagy Bulgáriában, ahol két újságírót tartóztattak le az uniós forrásokkal való visszaélések vizsgálata után.

 

Ugyanakkor aggasztóan növekszik a média tulajdonjogának koncentrációja a kontinensen. Az újságírók intenzív kereskedelmi nyomással szembesülhetnek például Finnországban vagy az Egyesült Királyságban, ahol arra kötelezik őket, hogy naponta több cikket is írjanak vagy tisztázatlan, védelem nélküli  munkakörülmények között dolgozzanak.

 

Mindezen tényezők hozzájárulnak az újságírói szakma leépüléséhez és úgy tűnik, egyre nehezebb feladat a sajtó számára a hatalom elszámoltatása, illetve az újságírók számára, hogy megfelelően ellássák közérdekű ellenőrző szerepüket. Ez komoly veszélyt jelent a demokráciára.

 

Bár az Európai Unió intézményei azt állítják, hogy a régióban korlátozott hatáskörrel rendelkeznek a médiaszabadság és pluralizmus védelmét illetően, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja az Európai Parlamentben meg van győződve arról, hogy többet lehet és kell tenni. Arra szólítjuk fel ezeket az intézményeket, hogy a sajtó szabadságát, függetlenségét és sokszínűségét egyértelmű prioritássá tegyék a következő uniós jogalkotási ciklusban. Ennek érdekében bemutatunk egy sor konkrét lépést, amelyeket a sajtószabadság biztosítása érdekében szükséges meglépni Európában, összpontosítva azokra, amelyek egyértelműen az Európai Unió hatáskörébe tartoznak.

 

JAVASLATOK

1. A piaci koncentráció szabályozása

Az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik a belső piac szabályozása. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy az egyes médiumok állami támogatása a médiapiac torzítását jelenti-e az, hogy kormányok aránytalan előnyben részesítenek kormánypárti média szolgáltatókat másokkal szemben; vagy hogy megakadályozzák új, kisebb, független médiaszolgáltatók megjelenését, és ezáltal aláássák a tisztességes versenyt.

 

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a médiaágazat piackoncentrációját, és fel kell használnia piaci hatásköreit annak biztosítására, hogy le lehessen bontani a monopóliumokat vagy oligopóliumokat a média sokszínűségének elősegítése érdekében, beleértve természetesen az online platformokat is.

 

2.  Médiatulajdon: az átláthatóság és az összeférhetetlenség felszámolása

Az Európai Bizottságnak vizsgálnia kell a média tulajdonosi struktúráinak átláthatóságát Európában, és biztosítania kell, hogy a média bármilyen szabályozása, például az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv kötelezettségeket tartalmazzon a médiumok számára a tulajdonosi struktúrákra vonatkozó információk proaktív közzétételére, beleértve a tényleges tulajdonosokat. Világos szabályokat kell bevezetni a média tulajdonosi struktúrákban felmerülő esetleges összeférhetetlenségek szabályozására, megelőzésére, különösen a politikai beavatkozások elkerülése érdekében.

 

3.  Az EU védelme a véleménynyilvánítás és az információszabadság tekintetében

Az uniós jogszabályok tagállami alkalmazását szorosan nyomon kell követni, és arra utaló jelek, hogy az uniós jogszabályokat, mint például a szerzői jog, az üzleti titkok, az adatvédelmi szabályozás vagy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv a véleménynyilvánítás szabadságának megsértésére használják, az uniós intézmények, köztük az Európai Bíróság gyors és határozott reakcióját kell kiváltania, és szükség esetén felül kell vizsgálni az említett jogszabályokat. A jövőbeni uniós jogszabályok megfogalmazása nem lehet olyan, amely potenciálisan alááshatja a véleménynyilvánítás szabadságát, és bármely jövőbeni uniós mechanizmusnak - a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok témájában - meg kell erősítenie a sajtószabadságot, mint egy demokratikus rendszer alapvető pillérét.

 

A közérdekű bejelentők védelméről szóló irányelv sikeres elfogadását követően, az Európai Bizottságnak vizsgálnia kell az uniós jogszabályok lehetőségét arra, hogy megakadályozzák az olyan stratégiai pereskedéseket, amelyek a sajtó szerepének aláásására vagy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására irányulnak.

 

4. Következetes médiaszabadság, függetlenség és pluralizmus-stratégia elfogadása a következő ciklusban

Jelenleg az Európai Bizottság sajtószabadsággal kapcsolatos munkája számos különböző területen oszlik meg, ami azt jelenti, hogy fontos kérdések nem kapnak elég figyelmet. A sajtószabadságnak az Európai Bizottság prioritásai közé kell tartoznia, egy 2019-2024-re vonatkozó következetes médiaszabadság- és függetlenségi stratégiával. Hasonlóképpen az Európai Parlamentnek biztosítania kell, hogy következetes stratégia mentén dolgozzon, amelyet egy parlamenti bizottság vezet, elkerülendő a szétaprózódást.

 

A médiapluralizmus-monitorra építve minden egyes EU-tagállamban évente nyomon kell követni a sajtószabadság állapotát. Ez konkrét, országonkénti ajánlásokat tartalmaz a médiaszabadság kockázatainak csökkentése érdekében, valamint konkrét elemzést ad olyan területekről, ahol az EU cselekedhet, például jogszabályi javaslatokkal.

 

5. A független és oknyomozó újságírás finanszírozása

Az EU által finanszírozott projekteket, mint például Oknyomozó Újságírás az Európai Unióért Alapot (IJ4EU), állandó költségvetési tétellé kell alakítani,  és az oknyomozói újságírás pénzügyi támogatását a következő hosszútávú pénzügyi költségvetés prioritásává kell tenni. Az újságírói munkához szükséges uniós forrásokat mindig független szervnek vagy szervezetnek kell kezelnie.

 

Az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálnia annak kritériumait, hogy az európai adófizetők pénze miként juthat a médiavállalatokhoz, például a Creative Europe Media programon keresztül. Biztosítani kell, hogy ne részesüljenek pénzügyi támogatásban azok a médiavállalatok, amelyek nem garantálják a szerkesztői függetlenséget, az újságírók tisztességes munkafeltételeit vagy amelyek túlzott erőfölényben vannak a médiapiacon.

 

6. Az uniós forrásokkal vagy más uniós hatáskörökkel kapcsolatos vizsgálatok gyors és hatékony nyomon követése

Az újságírók saját életüket és személyes integritásukat is kockáztatják, különösen csalások, korrupció vagy szervezett bűnözés vizsgálatakor. Az újságírók által feltárt ügyek nyomon követésének elmulasztása káros, aláássa az újságírás hatását és értelmét. Az uniós intézményeknek - köztük az OLAF-nak és az EPPO-nak - az EU-s pénzeket érintő csalásokra gyorsan és hatékonyan kell reagálniuk.

 

Tekintettel arra, hogy a korrupcióról beszámoló újságírók nagyobb kockázatnak vannak kitéve, az Európai Bizottságnak hozzá kell járulnia az újságírók biztonságához azzal, hogy komolyan veszi a korrupció elleni küzdelmet és újraindítja az éves korrupcióellenes monitoring jelentést.

 

7. Az újságírók uniós védelme

Az újságírókkal szembeni bűncselekményekért való büntetlenséget gyorsan és hatékonyan kell kezelni, többek között az Europol azon képességének megerősítésével, hogy segítse az újságírókkal szemben elkövetett támadásokkal kapcsolatos nyomozásokat. A védelmet kérő újságíróknak egy kapcsolattartó ponttal is rendelkezniük kell az EU intézményeiben, ahol nyomon követik az ügyüket és biztosítják a megfelelő figyelmet.

 

8. Az egészséges reklámpiac biztosítása, amely tiszteletben tartja a médiaszabadságot és a személyes adatvédelmet

A hirdetés kulcsfontosságú bevételi forrást jelent a médiavállalatok számára, és a hirdetők közösségi média platformok felé való elmozdulása alapjaiban rendezte át a piacot. Az uniós adatvédelmi rendeletet oly módon kell alkalmazni, hogy az megakadályozza a személyes profilokon alapuló mikro-célzást, és tegye egyértelművé a platformok, illetve a hirdetők felelősségét az adatvédelmi szabályok megsértése esetén. Az Európai Bizottságnak vizsgálnia kell az uniós jogszabályok biztosította lehetőséget a  hirdetési szektor további szabályozására vonatkozóan, a fogyasztók jogainak bővítése érdekében.

 

9. A befogadó média erősítése

Az európai intézményeknek aktív lépéseket kell tenniük a nemek közötti egyenlőség előmozdítására a médiában, annak érdekében, hogy több nő legyen kreatív vagy döntéshozó pozícióban, így a média hozzájárulhat a nemi sztereotípiák csökkentéséhez. A nyelvi sokféleséget is ösztönözni kell, és támogatni kell a kisebbségek sztereotíp ábrázolásának leküzdésére irányuló intézkedéseket. A szexista, rasszista vagy előítéleteket keltő reklámokat be kellene tiltani az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv értelmében. A médiaműveltségi programok uniós finanszírozását is növelni kell.

Recommended

Event

©mika-korhonen
Football Game

Race to the bottom? Biometric technology, sports event…

Press release

hemicycle

Greens/EFA call for more feminist, sustainable & democ…

Event

Green Tech Film Festival

Green Tech Film Festival

Opinion

©rishabh-varshney
Surveillance camera

Facial recognition in European cities: What you should…

Responsible MEPs

Benedek Jávor
Benedek Jávor
Member

Please share